Kutatás


2002-2006. A magyar irodalom történetei
A projekt legfőbb célkitűzéseként létrejött kézikönyv egyik kiemelendő célja volt újragondolni a klisékké merevedett magyar irodalomtörténeti fogalmakat, melyek még főként az elmúlt évtizedekből származnak. A szerkesztőbizottság tagjai, valamint az egyes fejezetek szerzői a nemzeti irodalom fogalmát átértelmezve kísérletet tettek irodalomtörténeti terminusok és életművek újraírására. A több részfeladatot magába foglaló projekten belül olyan filológiai alapmunkák is történtek, melyek egyrészt Kemény Zsigmond leveleinek szövegkiadását, másrészt Kosztolányi Dezső értekező prózájának feltárását, illetve ezzel együtt a kritikai kiadás előkészítő munkálatait foglalták magukba. A számos kutatót foglalkoztató munkák eredményeként a következő kötetek látnak napvilágot:

- Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.) A magyar irodalom történetei I-III. Budapest: Gondolat, 2007.

- Imre Zoltán (szerk.) Alternatív színháztörténet. Budapest, 2007.
- Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.) Kemény Zsigmond levelezése. Budapest: Balassi, 2007.
- Zsadányi Edit: A másik nő. A női szubjektivitás narratív alakzatai. Budapest: Ráció, 2006.


2003-2006. Ideológiák
A kutatási projekt olyan előzetes munkákra támaszkodott, melyek során a résztvevők az „ideológia” fogalmát próbálták újragondolni, az ideológiakritika eredményeire támaszkodva. A kutatócsoport tagjai különböző perspektívákból értelmezték át az ideológiákkal kapcsolatos kérdésköröket, többek közt filozófiai, képzőművészeti, zenei, narratológiai és folklorisztikai szempontokat előtérbe állítva.

Első tanulmánykötet:
Jeney Éva - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.)
(Tév)eszmék bűvölete
Budapest: Akadémiai, 2005.

„Az ebben a kötetben olvasható tanulmányok egy átfogóbb igényű kutatás első szakaszát képviselik. A munkának az lesz a végső célja, hogy új megvilágításba helyezzen egy olyan fogalmat, amelyet a marxistának mondott megközelítés meglehetősen lejáratott.” (Szegedy-Maszák Mihály: Előszó)



Második tanulmánykötet:
Jeney Éva - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.)
A kultúra átválzozásai. Kép, zene, szöveg
Budapest: Balassi, 2006.

„A kötetben olvasható írások a művelődés különböző formáit úgy kísérlik meg új összefüggésekbe helyezni, hogy egyidejűleg rámutassanak a nemzeti kultúra hátterében meghúzódó mindenkori hatalmi erőviszonyokra is. E megközelítés célja, hogy rávilágítson a különböző eszmerendszerek és rejtett ideológiák szerkezetére, föltárja a regionálisnak nevezett művelődések szerepének fontosságát a kultúrát mind egyneműbb rendszernek láttató globalizáló folyamatban. A tanulmányok vizsgálják napjaink vizuális kultúrája és a romantika összefüggéseit, a táj esztétikáját, zene és irodalom, antiszemitizmus és irodalom, színház és politikai ideológia kapcsolatát, s kitérnek a román-magyar, illetve a határon túli magyar és a jelenlegi Magyarország irodalmi kapcsolataira is.” (A kötet szerkesztői)




2006-tól: Nemzeti irodalom az egységesülő világban
A kutatás egyik célja annak bemutatása, hogy milyen módon hatnak egymásra a különféle nemzeti kultúrák. A vizsgált kérdések közé tartozik továbbá annak feltérképezése, hogy a nemzeti irodalom hogyan jelenik meg az egyes nemzetközi folyamatokban, az egységesülő világ kulturális közegében, s ezen kölcsönhatások közepette mennyiben képes kialakítani, illetve egyáltalán megőrizni saját arculatát. A kutatás kitér azon elméletekre, melyek az irodalomnak és a kultúrának a nemzeti identitás formálásában betöltött szerepével foglalkoznak. A kutatócsoport tagjai nem hagyják figyelmen kívül - a nemzeti jelleg kérdésének előtérbe állításával - a zene, képzőművészet és irodalom egymásra hatásának elemzését sem. A projektnek külön aktualitást ad Magyarország EU-tagságának kérdése, mely számos kulturális, kultúrpolitikai kérdést is felvet. Nem pusztán politikai és gazdasági hatásokról és kölcsönhatásokról szükséges beszélnünk, hanem legalább annyira kulturális kölcsönviszonyokról, valamint a nemzeti identitás e kereteken belüli megőrzésének és/vagy adott szintű integrálódásának problémáiról, lehetséges következményeiről is. A kutatások egyik előrevetíthető eredménye annak meglátása lehet, hogy a nemzeti kultúra közvetítése alapfeladatként jelentkezhet az immár az EU-ban élő magyar irodalmárok számára.


2007-től: Hálózati kritikai szövegkiadás
A Tanszéken folyó kutatás fő célja, hogy - együttműködésben az ELTE Bölcsészeti Informatika Program, a Szegedi Egyetem, valamint az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaival - eljárást dolgozzon ki hálózati kritikai kiadások készítésére, valamint az így születő javaslatot a régi és a modern magyar irodalom egy-egy területének esetében bemutassa. Az akadémiai kutatócsoport Tanszéken dolgozó munkatársai különféle műfajokat reprezentáló Kosztolányi-művek sajtó alá rendezésére és hálózati megjelenítésére vállalkoznak. A szöveggondozás munkálataival párhuzamosan a kéziratos és a hírlapi anyag felderítése, a névtelen, illetve álnéven írt szövegek számbavétele, valamint a szövegváltozatok feltérképezése is zajlik, mely feladatok nem pusztán a teljes Kosztolányi-szövegkorpusz archiválását célozzák, hanem a máig feltáratlan filológiai kérdések megválaszolását is.


Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék