2002-2006. A magyar irodalom történetei
A projekt legfőbb célkitűzéseként létrejött kézikönyv egyik kiemelendő célja volt újragondolni a klisékké merevedett magyar irodalomtörténeti
fogalmakat, melyek még főként az elmúlt évtizedekből származnak. A szerkesztőbizottság tagjai, valamint az egyes fejezetek szerzői a nemzeti irodalom
fogalmát átértelmezve kísérletet tettek irodalomtörténeti terminusok és életművek újraírására. A több részfeladatot magába foglaló projekten belül olyan
filológiai alapmunkák is történtek, melyek egyrészt Kemény Zsigmond leveleinek szövegkiadását, másrészt Kosztolányi Dezső értekező prózájának feltárását,
illetve ezzel együtt a kritikai kiadás előkészítő munkálatait foglalták magukba. A számos kutatót foglalkoztató munkák eredményeként a
következő kötetek látnak napvilágot:
- Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.) A magyar irodalom történetei I-III. Budapest: Gondolat, 2007.
- Imre Zoltán (szerk.) Alternatív színháztörténet. Budapest, 2007.
- Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.) Kemény Zsigmond levelezése. Budapest: Balassi, 2007.
- Zsadányi Edit: A másik nő. A női szubjektivitás narratív alakzatai. Budapest: Ráció, 2006.
2003-2006. Ideológiák
A kutatási projekt olyan előzetes munkákra támaszkodott, melyek során a résztvevők az „ideológia” fogalmát próbálták újragondolni, az
ideológiakritika eredményeire támaszkodva. A kutatócsoport tagjai különböző perspektívákból értelmezték át az ideológiákkal kapcsolatos kérdésköröket,
többek közt filozófiai, képzőművészeti, zenei, narratológiai és folklorisztikai szempontokat előtérbe állítva.
| | Első tanulmánykötet:
Jeney Éva - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) (Tév)eszmék bűvölete Budapest: Akadémiai, 2005.
„Az ebben a kötetben olvasható tanulmányok egy átfogóbb igényű kutatás első szakaszát képviselik. A munkának az lesz a végső célja, hogy új
megvilágításba helyezzen egy olyan fogalmat, amelyet a marxistának mondott megközelítés meglehetősen lejáratott.”
(Szegedy-Maszák Mihály: Előszó) |
| | Második tanulmánykötet:
Jeney Éva - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) A kultúra átválzozásai. Kép, zene, szöveg Budapest: Balassi, 2006.
„A kötetben olvasható írások a művelődés különböző formáit úgy kísérlik meg új összefüggésekbe helyezni, hogy egyidejűleg rámutassanak a nemzeti
kultúra hátterében meghúzódó mindenkori hatalmi erőviszonyokra is. E megközelítés célja, hogy rávilágítson a különböző eszmerendszerek és rejtett
ideológiák szerkezetére, föltárja a regionálisnak nevezett művelődések szerepének fontosságát a kultúrát mind egyneműbb rendszernek láttató globalizáló
folyamatban. A tanulmányok vizsgálják napjaink vizuális kultúrája és a romantika összefüggéseit, a táj esztétikáját, zene és irodalom, antiszemitizmus
és irodalom, színház és politikai ideológia kapcsolatát, s kitérnek a román-magyar, illetve a határon túli magyar és a jelenlegi Magyarország irodalmi
kapcsolataira is.” (A kötet szerkesztői) |
2006-tól: Nemzeti irodalom az egységesülő világban
A kutatás egyik célja annak bemutatása, hogy milyen módon hatnak egymásra a különféle nemzeti kultúrák. A vizsgált kérdések közé tartozik továbbá
annak feltérképezése, hogy a nemzeti irodalom hogyan jelenik meg az egyes nemzetközi folyamatokban, az egységesülő világ kulturális közegében, s ezen
kölcsönhatások közepette mennyiben képes kialakítani, illetve egyáltalán megőrizni saját arculatát. A kutatás kitér azon elméletekre, melyek az
irodalomnak és a kultúrának a nemzeti identitás formálásában betöltött szerepével foglalkoznak. A kutatócsoport tagjai nem hagyják figyelmen kívül -
a nemzeti jelleg kérdésének előtérbe állításával - a zene, képzőművészet és irodalom egymásra hatásának elemzését sem. A projektnek külön aktualitást
ad Magyarország EU-tagságának kérdése, mely számos kulturális, kultúrpolitikai kérdést is felvet. Nem pusztán politikai és gazdasági hatásokról és
kölcsönhatásokról szükséges beszélnünk, hanem legalább annyira kulturális kölcsönviszonyokról, valamint a nemzeti identitás e kereteken belüli
megőrzésének és/vagy adott szintű integrálódásának problémáiról, lehetséges következményeiről is. A kutatások egyik előrevetíthető eredménye annak
meglátása lehet, hogy a nemzeti kultúra közvetítése alapfeladatként jelentkezhet az immár az EU-ban élő magyar irodalmárok számára.
2007-től: Hálózati kritikai szövegkiadás
A Tanszéken folyó kutatás fő célja, hogy - együttműködésben az ELTE Bölcsészeti Informatika Program, a Szegedi Egyetem,
valamint az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaival - eljárást dolgozzon ki hálózati kritikai kiadások készítésére,
valamint az így születő javaslatot a régi és a modern magyar irodalom egy-egy területének esetében bemutassa. Az
akadémiai kutatócsoport Tanszéken dolgozó munkatársai különféle műfajokat reprezentáló Kosztolányi-művek sajtó alá
rendezésére és hálózati megjelenítésére vállalkoznak. A szöveggondozás munkálataival párhuzamosan a kéziratos és a
hírlapi anyag felderítése, a névtelen, illetve álnéven írt szövegek számbavétele, valamint a szövegváltozatok
feltérképezése is zajlik, mely feladatok nem pusztán a teljes Kosztolányi-szövegkorpusz archiválását célozzák, hanem a
máig feltáratlan filológiai kérdések megválaszolását is.
Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék