Kötetek:
- A zavarbaejtő elbeszélés. Budapest: Móra/Kozmosz, 1984, 130.
- Műalkotás - szöveg - hatás. Budapest: Magvető, 1986, 580.
- A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest: Argumentum, 1993, 193.; 2. előszóval bőv. kiad.: 1994, 218.
- Az új kritika dilemmái. Budapest: Balassi, 1994, 254.
- Történetiség - megértés - irodalom. Budapest: Universitas, 1995, 100.
- Esterházy Péter. Pozsony: Kalligram, 1996, 287.
- Beszédmód és horizont. Budapest: Argumentum, 1996, 313.
- A megértés alakzatai. Debrecen: Csokonai, 1998, 186.
- Irodalom és hermeneutika. Budapest: Akadémiai, 2000, 304.
- Szöveg - medialitás - filológia. Budapest: Akadémiai, 2004, 275.

Szerkesztett kötetek:
- Kulcsár Szabó E. - Zalán T. (szerk.) Ver(s)ziók: Formák és kísérletek a modern magyar lírában. Budapest: Magvető, 1984.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) „De nem felelnek, úgy felelnek...” - A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Pécs: Janus Pannonius E. K., 1992, 245.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs: Janus Pannonius E. K., 1993, 284.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Az irodalomértés horizontjai. Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával. Pécs: Janus Pannonius E. K., 1995, 334.
- Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Budapest: Anonymus, 1998, 479.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) A fordítás és intertextualitás alakzatai. Budapest: Anonymus, 1998, 411.
- Kulcsár Szabó E. (szerk.): Im Sog der Sprache (Literatur und Literaturkritik der 90er Jahre). Budapest: 1999, 120.
- Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.): Epoche - Text - Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft. Tübingen: Niemeyer, 1999.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok Ady Endréről. Budapest: Anonymus, 1999, 234.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok Kassák Lajosról. Budapest: Anonymus, 2000, 261.
- Bednanics G. - Bengi L. - Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Budapest: Osiris, 2000.
- Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok József Attiláról. Budapest: Anonymus, 2001, 316.
- Bednanics G. - Bengi L. - Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a modernségben. Budapest: Osiris, 2003, 550.
- Kulcsár Szabó E. - Szirák P. (szerk.) Történelem - kultúra - medialitás. Budapest: Balassi, 2003, 339.
- Józan I. - Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Az elbeszélés módozatai. Budapest: Osiris, 2003, 544.
- Bednanics G. - Kékesi Z. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Identitás és kulturális idegenség. Budapest: Osiris, 2003, 425.
- Fehér M. I. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet. Budapest: Osiris, 2004, 447.
- Kulcsár-Szabó E. - Lőrincz Cs. - Molnár G. T. (szerk.) Spielarten der Sprache. Budapest: Osiris, 2004, 463.
- Oraić-Tolić, D. - Kulcsár-Szabó E. (szerk.): Kulturni stereotipi: Koncepti identiteta u srednjoeuropskim književnostima. Zagreb: FF Press, 2006, 343.

Kritikák, tanulmányok:
- A modern parabola lehetőségei, Alföld 1973/6, 60-71.
- Modell és kísérlet, Alföld 1973/10.
- Megközelített korszerűség. A magyar regény három évtizede, Valóság 1975/5.
- Gyorsuló idő. A sorozatról 20 kötet után, Mozgó Világ 1976/5.
- A regényi fikció három modellje (Iszony; G. A. úr X-ben; Iskola a határon), Alföld 1978/2-3.
- Elbeszélői magatartás és elbeszélésviszonyok. A nézőpont kérdése a legújabb magyar regényben, Kortárs 1978/11.
- Rapszódia térben és időben (Csoóri Sándor lírai portréjához), Kortárs 1980/5.
- Az új írók antológiája (Móricz Zsigmond és a „Mai Dekameron”), Literatura 1980/3-4.
- Szukcesszió és struktúra, in Kulin F. (szerk.) Fiatal prózaírók. Budapest: 1980, 160-187.
- Az irodalmi egység programjától a defenzíváig (Lukács György és a Forum), Valóság 1981/3, 27-37.
- Irodalomértésünk és a fiatal irodalom, Kortárs 1981/4, 627-634.
- Az eltűnt állam és a regény. A Monarchia-motívum néhány epikai kérdése a két világháború között, Literatura 1981/1-2, 101-113.
- Értékelv és sorsazonosság (Németh László: Kocsik szeptemberben), Kortárs 1981/6, 950-961.
- A nemzedéki világlátás epikája, Mozgó Világ 1981/6, 96-99.
- Költészet és understatement, Kortárs 1981/11, 1790-1793.
- A pluralizmus elve az irodalomtörténetben, Literatura 1981/3-4, 317-324.
- Lukács György és a Forum, in Szerdahelyi I. (szerk.) Lukács György és a magyar kultúra. Budapest: 1982, 172-200.
- Irodalomértésünk és a fiatal irodalom, in Dérczy P. (szerk.) „Fasirt”, avagy viták a fiatal irodalomról. Budapest: 1982, 219-232.
- Der verlorene Staat und der Roman (Zur Frage des Monarchie-motivs am Beispiel untrschiedlicher Erzählparadigmen), Neohelicon IX. 1. (1982), 115-131.
- Jelszerűség - teremtett világ - értelmezés, Tiszatáj 1982/7, 35-45.
- Irodalomértés és magyar epikai hagyomány, Valóság 1982/10, 53-68.
- Modellképző epikai sajátságok az „Utolsó kísérlet”-ben, Literatura 1982/1, 74-79.
- A harmadik nemzedék prózája, Literatura 1982/3-4, 379-385.
- Az epikai tárgyiasság új alakzata. Illyés Gyula: Puszták népe
, in Fráter Z. (szerk.) „Bátrabb igazságokért” . Budapest: 1982, 235-257.; illetve Kortárs 1983/2, 288-300.
- Küldetéses hős - új epikai rajzolatban, Alföld 1983/1, 51-61.
- Metaforikusság és elbeszélés, Jelenkor 1983/2, 146-158.
- Antimetaforizmus és szinkronszerűség (A líra, mint esztétikai hatásforma a konkrét költészetben), Literatura 1983/1-4, 98-112.
- Modalitäten und Annäherungsformen in der modernen ungarischen Lyrik, in Jordan - Marquardt - Woesler (szerk.) Lyrik - Blick über die Grenzen. Frankfurt am Main, 1984, 237-250.
- Magda Szabó, in Böttcher - Ziegengeist (szerk.) Literatur Ungarns. Berlin, 1984, 207-219.
- Hatás, befogadás, esztétikai tapasztalat, Nagyvilág 1984/1, 118-128.
- Új szenzibilitás felé, Jelenkor 1984/7-8, 709-717.
- Líránk és a lírakritika, Alföld 1984/2, 50-54.
- Textualität und Distanz zum Ich (Neue Kommunikationsformen im modernen ungarischen Roman), Zeitschrift für Kulturaustausch 1984/2, 120-129.
- Regény és műbírálat kritikai nézetben, Kortárs 1984/6, 990-1000.
- Umwertung und Sinnbildlichkeit. Veränderungen in der Paradigmatik der ungarischen Lyrik zu Beginn des 20. Jhs., Neohelicon XI. 1., 147-161.
- Egy magyar epopeia kísérlete, in Szegedy-Maszák M. (szerk.) A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh Lászlóról. Budapest: 1985, 162-192.
- Személyiségkép és epikaiság (A poétikai módosulások természete Németh László 1945 utáni regényeiben), Alföld 1985/6, 43-53.
- Regény és műbírálat - kritikai nézetben, in Szerdahelyi I. (szerk.) A regényről. Budapest: 1986, 434-459.
- A példává emelt szerep regényei (A regényíró Németh László az Iszony fordulata után), Tiszatáj 1986/3, 51-65.
- Alanyiság és deperszonalizáció a 20-as évek Kassákjánál, Új 1987/5, 126-143.
- A személyiség mint létérték Németh László regényírásában (Az esztétikai világkép kultúrantropológiai szerkezete), Alföld 1987/11, 38-51.
- Lirika kao estetski oblik djelovanja u konkretno-vizuelnoj poeziji, Umjetnost Rijeci (Zágráb), 1987/3, 273-285.
- A másság mint jelenlét. Posztmodern kortudat és irodalmiság, Jelenkor 1988/7-8, 689-707.
- A különbözés esélyei (Szempontok a posztmodern fogalmának meghatározásához), Literatura 1987-88/1-2, 137-147.
- Esterházy Péter: Einführung in die schöne Literatur, Kindlers Literaturlexikon, Stuttgart 1989.
- Németh László '89., Hitel 1989/13, 38-46.
- Az új kritika dilemmái, Kortárs 1989/8, 157-166.
- Satire in funktionalen Kontexten, Wirkendes Wort 1989/3, 474-479.
- Klassische Moderne, Avantgarde, Postmoderne. Paradigmen der modernen Literarität angesichts der Krise des ganzheitlichen Denkens, Neohelicon XVI. 1. (1989), 29-44.
- Németh László, in Béládi M. (szerk.) A magyar irodalom története 1945-1975. Próza III/1. Budapest: 1990, 646-684.
- Klasszikus modernség, avantgarde, posztmodernség, Kortárs 1990/1, 129-143.
- Szövegkultúra és hagyománytudat. Irodalmunk szellemi helyzetének kérdéséhez, Jelenkor 1990/1, 63-74.
- Az új történetiség esélyei. A mai irodalomkutatás szellemi helyzetéről, Alföld 1990/3, 82-90.
- A literarizált eszköztelenség (Személyiség és jelhasználat Tersánszky regényírásában), Kortárs 1990/3, 133-144.
- Klasszikus modernség - kartéziánus értéktávlatban (Márai Sándor: San Gennaro vére), Új Írás 1990/5, 101-113.
- „Tűzre a csillagtérképeket…” Határ Győző költészete, Kortárs 1990/7, 153-160.
- Kétféle modernség között. Tamás Attiláról, Alföld 1990/7, 87-95.
- A fordulat jellege. Pozitivizmus és szellemtörténet, Literatura 1990/1, 77-98.
- Hermeneutika és irodalomfelfogás, Kritika 1990/11, 10-13.
- Az univerzális tündérmesék után, Alföld 1990/12, 36-45.
- „Die Welt zerdacht…” Sprache und Subjekt zwischen Avantgarde und Postmoderne, in Fischer-Lichte - Schwind (szerk.) Avantgarde und Postmoderne: Prozesse struktureller und funktioneller Veränderungen. Tübingen, 1991, 29-45.
- Küzdelem a formáért (Marno János lírájáról), Jelenkor 1991/4, 370-372.
- Az egyéniség foglalata (Márai Sándor személyiségfelfogásának szerkezetéhez), Orpheus 1991/1, 21-27.; illetve: Irodalmi Szemle (Pozsony) 1991/4, 413-425.
- Kifogni a lét tragikumán (Takáts Gyula: Versek Drangalagból), Jelenkor 1991/7-8, 665-668.; Varga Lajos Mártonnal (A Magyar Rádióban elhangzott „Kritika két hangra” c. sorozat beszélgetéseinek szerkesztett szövegei).
- Mérték és hangzás (Az orfikus tárgyiasság Rilke kései lírájában), Orpheus 1991/2-3, 152-170.
- Az új beszéd keresése (Radnóti Sándor: Recrudescunt vulnera), Kortárs 1991/9, 93-102.
- A szöveg mint recepcióesztétikai probléma, Literatura 1991/2, 127-139.
- A kultúrkritikától az etnikumvédelemig (Németh László és a Sorskérdések), BUKSZ 1991/3, 328-335.
- A megújulás lehetősége (Juhász Ferenc: Földalatti liliom), Jelenkor 1991/10, 861-864.; Varga Lajos Mártonnal (A Magyar Rádióban elhangzott „Kritika két hangra” c. sorozat beszélgetéseinek szerkesztett szövegei).
- Dichtung und Wahrheit: Gottfried Benn versei, Magyar Napló 1991/13, 31-32.
- A kettévált modernség nyomában (A lírai jelhasználat kérdései a 20/30-as évek fordulóján), Újhold-Évkönyv 1991.
- Neubeginn und methodologisches Vakuum. Zur geistigen Situation der ungarischen Literaturwissenschaft, Lili (Zeitschrift für Linguistik und Literaturwissenschaft) Heft 82 (1991), 123-132.
- Manfred Frank: A nyelv uralhatóságának határai (Fordítás), Literatura 1991/4, 347-379.
- A kettévált modernség nyomában, in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) „De nem felelnek, úgy felelnek...” A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Pécs: 1992, 21-52.
- Die ungarische Literatur angesichts der Wende zur Nachmoderne, in Cheong, B. K. (szerk.) Korea and East Europe in the 1990’s. Seoul, 1992, 57-68.
- Felszabadult-e a magyar irodalom. Referátum, Alföld 1992/2, 33-41.
- Az esztétikai tapasztalat nyomában (Irodalmi tankönyveink az évtized nyitányán), Kortárs 1992/5, 83-91.
- „Több is és kevesebb is, mint szavak szavakról…” (Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása), Élet és Irodalom 1992. jún. 5., 10.
- Classical Modernity - with a Cartesian Distancing of Values, Neohelicon XVIII/2. (1992), 227-245.
- Szöveg és világmodell: A hangsúlyozott elbeszéltség formái az 1960/70-es évek magyar epikájában, Literatura 1992/2, 185-199.
- Kelet-európai „différance”. Horváth Iván: A vers, Kortárs 1992/10, 107-112.
- A megszakított folytonosság nyomában: Újra kell-e írnunk a modern magyar irodalom történetét, Nyelv, Irodalom, Tanítás 1992/1, 3-5.
- Törvény és szabály között: Az elbeszélés mint nyelvi-poétikai magatartás a harmincas évek regényeiben, Literatura 1992/3, 227-255.
- Kétféle beszédmód között: A hetvenes évek átmeneti formáinak irodalma, Alföld 1992/11, 42-53.
- A „rendetlen szabály”: Szabó Lőrinc új kérdezőhorizontból, Magyar Napló 1992/24, 4-7.
- A lírai nyelv változatai az 1960/70-es években, Protestáns Szemle 1992/4, 271-283.
- Beszédaktus, szerepkör, irónia: Az Isten háta mögött, mint elbeszélés, in Szabó B. I. (szerk.) A magvető nyomában - Móricz Zsigmondról. Budapest: 1993, 24-53.; illetve Alföld 1993/4, 58-76.
- From the Program of Literary Unity to the Defensive: György Lukács and the „Forum”, in Illés L. - József F. - Szabolcsi M. - Szerdahelyi I. (szerk.) Hungarian Studies on György Lukács I-II. Budapest: 1993, 484-497.
- Törvény és szabály között: Az elbeszélés mint nyelvi-poétikai magatartás a harmincas évek regényeiben, in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs, 1993, 37-81.
- Játéknyelv és világkép: Vázlat a magyar dráma 1945 utáni évtizedeiről, Jelenkor 1993/1, 52-61.
- A posztmodern és az új érzékenység: Az új nyelvi magatartás kialakulása napjaink magyar irodalmában, Kortárs 1993/2, 52-70.
- Hegel, Sztálin, Derrida... (Válasz Domokos Mátyásnak), Kortárs 1993/5, 104-107.
- Az irodalmi modernség integratív történeti értelmezhetősége, Irodalomtörténet 1993/1-2, 39-65.
- Preisgabe der Symmetrie: Zur Eigenart der postmodernen Intertextualität, Neohelicon XX. 1. (1993), 65-78.
- Komparatív vagy integratív? (A modernség irodalomtörténeti értelmezhetőségéhez), Literatura 1993/3, 211-218.
- „Benne vagyunk a történelem kellős közepében…” (Hans Robert Jauß-szal beszélget Kulcsár Szabó Ernő), Magyar Napló 1993. nov. 26. (24. sz.), 4-8.
- A szimmetria felbomlása? (A posztmodern intertextualitás kérdéséhez), Irodalomtörténet 1993/4, 655-683.
- Napustanje simetrije (O osobitosti postmoderne intertekstualnost), in Oraic-Tolic, D. - Zmegac, V. (szerk.) Intertekstualnost a autoreferencijalnost. Zagreb, 1993, 11-24.
- Preisgabe der Symmetrie (Zur Eigenart der postmodernen Intertextualität), in Kürtösi K. - Pál J. (szerk.) Celebrating Comparativism. Papers offered for György M. Vajda and István Fried. Szeged, 1994, 543-552.
- (Katona Gergellyel): Az új lírai beszéd a válaszok horizontváltásában: Kísérlet a klasszikus modern líra egy szereptipusának újraértésére (Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent), in Sipos L. (szerk.) Irodalomtanítás II. Budapest: 1994, 515-536.
- A szimmetria felbomlása? (A posztmodern intertextualitás kérdéséhez), in Fejér Á. (szerk.) A modern regény Kelet-Közép-Európában. Szeged, 1994, 27-46.
- (Katona Gergellyel): Az új lírai beszéd a válaszok horizontváltásában (Kísérlet a klasszikus-modern líra egy szereptípusának újraértésére - Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent), Alföld 1994/3, 48-68.
- Hogyan és mivégre írunk irodalomtörténetet az ezredvégen?, Irodalmi Szemle 1994/5, 2-9.
- Poesis memoriae: A lírai mnemotechnika és a kulturális emlékezet „újraírása” Kovács András Ferenc verseiben, Kortárs 1994/6, 70-89.
- Kulturális memória és irodalomértés, Irodalmi Szemle 1994/7-8, 78-82.
- Komparatív filológia és interkulturális történetiség, Tiszatáj 1994/8, 40-47.
- Az ígéret mint utólagosság, Szépliteratúrai Ajándék 1994/1, 1-3.
- A jelentés keresése (Bacsó Béla hermeneutikai írásairól), Szivárvány 1994/2, 106-112.
- Szerző, élmény, ábrázolás (?) Az irodalomértés néhány kérdése a középiskolában, Irodalomismeret 1994/4, 36-42.
- Skoncovanie s tradiciou versus kontinuita, Text (Revue pre humanitné vedy, Bartislava) 1994/3-4, 58-73.
- A szöveg mint recepcióesztétikai probléma, in Antalné Szabó Á. - Madarászné Marossy Á. (szerk.) Szövegtani szemelvénygyűjtemény. Budapest: ELTE-TFK, 1995, 367-380.
- Gottfried Benn: Éj habja (verselemzés), in Száz nagyon fontos vers. Budapest: Lord, 1995, 268-272.
- Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? (Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával), in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Az irodalomértés horizontjai (Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával) . Pécs: Janus Pannonius E. K., 1995, 19-60.; illetve: Irodalomtörténet 1995/1, 37-68.
- A beszéd, a történet és a dolgok (Esterházy Péter pályakezdése), Alföld 1995/1, 41-61.
- Hatástörténet és metahistória, Literatura 1995/1, 58-80.
- Mítosz és montázs (Gottfried Benn: Éj habja), Leopold Bloom 1995/1.
- Új(ra) olvasás (Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza), Tiszatáj 1995/6, 80-85.
- Új magyar irodalmi lexikon - a régiség horizontjában, BUKSZ 1995/2, 224-226.
- Nyelviség és megértés újabb irodalmunkban, Egyetemi Fonetikai Füzetek 16 (1995), 9-16.
- A szépirodalom „újralétesítése”. Esterházy írásmódja és a posztmodern nyelvhasználat kérdései a 80-as években, Jelenkor 1995/10, 853-862.
- A lezárás mint kezdet (Esterházy kanonizált regénye, a Függő), Protestáns Szemle 1995/3, 219-235.
- A nyelv mint alkotótárs (Nyelviség és esztétikai tapasztalat újabb irodalmunkban), Alföld 1995/7, 59-74.
- Szövegköziség, megszakítottság és a jelentés megszilárdíthatatlansága (A Termelési-regény és a posztmodern korszakküszöb), Alföld 1995/11, 44-59.
- A könyv mint beszéd, Irodalmi Szemle 1995/9, 59-68.
- „Virágozzék minden virág...” (?): Az átalakulás diszkurzusának néhány kérdése, Új Holnap 1995/nov, 12-31.
- A „beszélő” nyelv világteremtése (Játék, öntükrözés és „interpenetráció” a Termelési-regényben), Tiszatáj 1995/11, 56-70.
- Az én és az írás temporalitása (Esterházy: Bevezetés a szépirodalomba), Kritika 1995/12, 10-12.
- Traditionsbruch vs Kontinuitat (Zu einer integrativen Geschichte der literarischen Moderne), Neohelicon XXII/2 (1995), 117-138.
- A nyelv mint alkotótárs, in Szigeti Lajos S. (szerk.) „Modernnek kell lenni mindenestül”(?) Szeged: JATEPress, 1996, 7-26.
- A megértés mint feladat és történés, Alföld 1996/2, 55-61.
- Az újraértés küszöbén (Szabolcsi Miklós: Kemény a menny), Irodalomtörténet 1996/1-2, 252-261.
- A kanonizáltság poetológiája (Esterházy szerepfelfogásának változásai a Bevezetés... után), Tiszatáj 1996/5, 58-66.
- „Nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat” (Márai és az epikai modernség), Új Holnap 1996/3, 79-84.
- A „befejezett” műalkotás - a befogadás illúziója és az olvasás retorikája között. Az esztétikai tapasztalat nyelviségének kérdéséhez, Alföld 1996/9, 67-74.
- Családregény és kistörténelem, in Vár ucca tizenhét (Lengyel Péter-összeállítás) . 1996/2, 66-69.
- „Dokoncené” umelecké dielo medzi ilúzou recepcia a rétorikou cítania, in Cvrkal, I. (szerk.) Kapitoly z moderny, avantgardy a postmoderny III. Bratislava: Ústav Svetovej literatúry SAV, 1996, 133-143.
- Komparatív vagy integratív? (A modernség irodalomtörténeti értelmezhetőségéhez), in Fried I. (szerk.) Utak a komparatisztikában. Szeged: JATE, 1997, 7-15.
- Irodalomértésünk és a fiatal irodalom, in Márkus B. (szerk.) Irodalom, politika, élet (1945-1979) II. Debrecen: Kossuth E. K., 1997, 97-106.
- Az epikus alakítás fiatal íróink regényeiben, in Márkus B. (szerk.) Irodalom, politika, élet (1945-1979) II. Debrecen: Kossuth E. K., 1997, 113-127.
- Szabó Lőrinc, in Kabdebó L. (szerk.) Tanulmányok Szabó Lőrincről. Budapest: Anonymus, 1997, 46-51.
- A nyelvtől az irodalomig, in Sipos L. (szerk.) Pannon Enciklopédia: magyar nyelv és irodalom. Budapest: Dunakanyar, 2000, 1997, 186-188.
- Van-e, s milyen a magyar posztmodernség?, in Pethő B. (szerk.) Poszt-posztmodern. Budapest: Platon, 1997, 570-572.
- A kanonizáltság poetológiája…, in Pethő B. (szerk.) Poszt-posztmodern. Budapest: Platon, 1997, 253-257.
- Kérügma és abúzió, in Tasi J. (szerk.) „Merre, hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról. Budapest: PIM, 1997, 315-319.
- Az (ön)függőség retorikája. Az Illyés-líra kriptotextusai, in N. Horváth B. (szerk.) A költőszerep lehetőségei Közép-Európában. Szekszárd: IGyTF, 1997, 7-34.; illetve: Irodalomtörténet 1998/1-2, 3-29.
- Szabó Lőrinc, in Kabdebó L. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok Szabó Lőrincről. Budapest: Anonymus, 1997, 46-52.
- A saját idegensége (A nyelv „humanista perspektívájának” változása és a műfordítás a kései modernségben), Alföld 1997/11, 32-44.; illetve: in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) A fordítás és intertextualitás alakzatai. Budapest: Anonymus, 1998, 93-111.
- Költészet és dialógus (A lírai művek befogadásának kérdéséhez), Literatura 1997/3, 256-269.
- Képiség és diszkurzus, Szépliteratúrai Ajándék 1997/3-4, 113-116.
- Das „vollendete” Kunstwerk, Berliner Beiträge zur Hungarologie 10 (1997), 23-37.
- Költészet és dialógus. A lírai művek befogadásának kérdéséhez, in Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Budapest: Anonymus, 1998, 9-21.
- Irodalomértésünk néhány örökletes előföltevéséről, in Sipos L. (szerk.) Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk: Pauz-Westermann, 1998, 912-924.
- (Fel)adott hagyomány?, in Jankovics J. - Monok I. - Nyerges J. (szerk.) A magyar művelődés és a kereszténység I-III. Budapest - Szeged: NMFT - Scriptum Rt., 1998, 1189-1205.
- A küszöbhelyzet nehézségei (Thomka Beáta Mészöly-könyvéről), Kortárs 1998/3, 119-123.
- A megértés alakzatai, Tiszatáj 1998/5, 71-80.
- Az egyéniség az olvasás horizontváltásában. Vonások Barta János szellemi „arcképéről”, Alföld 1998/6, 59-71.
- A felügyelet „boldogtalan tudata”, Holmi 1998/9, 1349-1351.
- Az „Én” utópiája és létesülése (Ady Endre avagy egy hatástörténeti metalepszis nyomában), Irodalomtörténet 1998/3, 364-384.; illetve: in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok Ady Endréről. Budapest: Anonymus, 1999, 9-28.
- Szabadon az érdekeinktől. Avagy jóra fordítható-e a megértés, Vigilia 1998/12, 905-910.
- Subjekt und Sprachlichkeit, in Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Epoche - Text - Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft. Tübingen: Niemeyer, 1999. 51-74.
- A fordítás „antihumanizmusa” mint a megértés új történeti alakzata, Alföld 1999/2, 46-60.
- Kontextus és hagyományösszefüggés, Tiszatáj 1999/9, 95-100.
- Az elidegenített nyelv beszéde, Irodalomtörténet 1999/3, 347-364.; illetve: in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok Kassák Lajosról. Budapest: Anonymus, 2000,17-32.
- A szövegek ártatlansága, Alföld 1999/12, 67-81.
- Az irodalmi töredék romantika és modernség között, Híd 1999/11, 766-774.
- A fragmentum néhány kérdése - a nyelviség horizontváltásában, Literatura 1999/3, 253-273.; illetve: in Szegedy-Maszák M. - Hajdú P. (szerk.) Romantika: világkép, művészet, irodalom. Budapest: Osiris, 2001, 31-51.
- Aspekti (ne)savrsenoga, Umjetnost Rijeci 1999/3-4, 181-198.
- A befejezett műalkotás - a befogadás illúziója és az olvasás retorikája között, in Bednanics G. - Bengi L. - Kulcsár szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Budapest: Osiris, 2000, 68-75.
- Támaszpont és izokolon, Alföld 2000/2, 52-58.
- A (nemzeti) kultúra - mint változékony üzenetek metaforája, Tiszatáj 2000/3, 66-77.
- Egy kisajátíthatatlan klasszikus, Élet és Irodalom 2000/ápr. 7., 10-11.
- Aspekte des (Un)vollkommenen, Hungarian Studies (2000) vol. 14. Nr. 1, 85-102.
- „Szétterült ütem hálója” (Hang és szöveg poétikája: a későmodern korszakküszöb József Attila költészetében), Irodalomtörténet 2000/3, 344-373.; illetve: in Kabdebó L. - Kulcsár Szabó E. - Kulcsár-Szabó Z. - Menyhért A. (szerk.) Tanulmányok József Attiláról. Budapest: Anonymus, 2001, 15-41.
- Hungarológia - kultúratudomány és hermeneutika között, Hungarológia 2000/3, 191-196.
- Arc és kánon. Az önértelmezés (nyelvi) eseményei az Ember és szerepben, Irodalomtörténet 2001/3, 412-427.; illetve: in Józan I. - Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Az elbeszélés módozatai. Budapest: Osiris, 2003, 334-347.
- Nietzsche - 2000 (A „végtelen interpretáció történetisége” nyelviség és antropológia között), Alföld 2001/10, 46-78.
- A felejtés lírai mnemotechnikái: Oravecz Imre: 1972 szeptember, Élet és Irodalom 2001.
- „Das Netz des ausgebreiteten Taktes” - Poetologie der Stimme und Text: Die spätmoderne Epochenschwelle in der Dichtung von Attila József, Neohelicon XXIX. 1 (2002), 163-178.
- A líra kinetográfiája és az „én” kívülhelyezése (A mozgás „írhartóságának” avantgarde és későmodern technikái), Alföld 2002/6, 41-51.
- Hungarológia - Hermeneutika és kulturális poétika között, Jelenkor 2002/9, 938-948.
- Költészettörténet és a mediális kultúrtechnikák, Irodalomtörténet 2002/3, 382-394.
- A látható nyelv elkülönbözése: filológia és hermeneutika, Literatura 2002/4, 379-394.
- Wie (un)zugänglich sind literarische „Bewegungsbilder”? Zur Lesbarkeit kinetographischer Techniken in der Lyrik zwischen Avantgarde und Spätmoderne, Berliner Beiträge zur Hungarologie 13 (2002/03), 113-127.
- (Molnár Gábor Tamással és Szirák Péterrel) Alakzatváltások az irodalmi modernségben, in Bednanics G. - Bengi L. - Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Hang és szöveg. Budapest: Osiris, 2003, 7-25.
- A líra kinetográfiája és az én kívülhelyezése, in Bednanics G. - Bengi L. - Kulcsár Szabó E. - Szegedy-Maszák M. (szerk.) Hang és szöveg. Budapest: Osiris, 2003, 408-426.
- Fremdwerdung des Eigenen: Die chiastische Leistung der Übersetzung als spätmodernes Paradigma, in Fehér M. I. (szerk.) Kunst, Hermeneutik, Philosophie. Das Denken Hans-Georg Gadamers im Zusammenhang des 20. Jahrhunderts. Heidelberg: Carl Winter, 2003, 89-106.
- Költészettörténet és a mediális kultúrtechnikák, in Kulcsár Szabó E. - Szirák P. (szerk.) Történelem - kultúra - medialitás. Budapest: Balassi, 2003, 15-30.
- A különbözés megértése - avagy olvashatók-e az irodalom kulturális kódjai?, in Bednanics G. - Kékesi Z. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Identitás és kulturális idegenség. Budapest: Osiris, 2003, 31-55.; illetve Alföld 2003/7, 48-64.
- Szellemi stúdium vagy a szövegiség technológiája? (Az irodalomtudomány „helynélkülisége” a modernség záróküszöbén), Alföld 2003/2, 16-32.
- Die Divergenz der sichtbaren Sprache: Hermeneutik und Philologie, Plurale (Zeitschrift für Denkversionen) 2 (2003), 225-252.
- Breit gefasster Blick - mit soliden Einsichten (Julianna Wernitzer: „Dynamische Orte der Intertextualität in der ungarischen Gegenwartsprosa”), Hungarian Studies 2003/2, 309-313.
- Az immateriális beíródás. Az esztétikai tapasztalat medialitásának kérdéséhez, in Kulcsár-Szabó Z. - Szirák P. (szerk.) Az esztétikai tapasztalat medialitása. Budapest: Ráció, 2004, 9-36.
- A nyomolvasás önkénye. Az archiváló filológia „vidám pozitivizmusáról”, in Ármeán - Kürtösi - Odorics F. - Szörényi L. (szerk.) Serta pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szeged: Pompeji, 2004, 409-420.; illetve: Alföld 2004/6, 41-52.
- Wie (un)zugänglich sind literarische „Bewegungsbilder”? Zur Lesbarkeit kinetographischer Techniken in der Lyrik zwischen Avantgarde und Spätmoderne, in Arns, I. - Goller, M. - Strätling, S. - Witte, G. (szerk.) Kinetographien. Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2004, 217-231.
- Az immateriális beíródás. Az esztétikai tapasztalat medialitásának kérdéséhez, in Fehér M. I. - Kulcsár Szabó E. (szerk.) Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet. Budapest: Osiris, 2004, 23-53.; illetve: Alföld 2004/2, 44-63.
- Dichtungsgeschichte und mediale Kulturtechniken, in Kulcsár-Szabó E. - Lőrincz Cs. - Molnár G. T. (szerk.) Spielarten der Sprache. Budapest: Osiris, 2004, 43-64.
- Csupasz tekintet, szép embertelenség. József Attila és a humán visszavonulás költészete, in Prágai T. (szerk.) „Mint gondolatjel, vízszintes a tested”. Tanulmányok József Attiláról. Budapest: Kortárs - Mindentudás Egyeteme, 2005, 13-39.
- A „szerelmi” líra vége. „Igazságosság” és az intimitás kódolása a későmodern költészetben, Alföld 2005/2, 46-65.
- Csupasz tekintet, szép embertelenség. József Attila és a humán visszavonulás költészete, Kortárs 2005/4, 25-35.
- A tudás mint a nyelv „befagyasztása” (Avagy hozzájárulnak-e a sztereotípiák a megértéshez), Tiszatáj 2005/5, 64-82.
- Laikus olvasás és esztétikai megkülönböztetés - avagy a műveltségi irodalomeszmény vége(?), in Lóránd Zs. - Scheibner T. - Vaderna G. - Vári Gy. (szerk.) Laikus olvasók? A nem-professzionális olvasás értelmezési lehetőségei. Budapest: L'Harmattan, 2006, 65-80.
- Dichtungsgeschichte und mediale Kulturtechniken, in Kliems, A. - Raßloff, U. - Zajac, P. (szerk.) Spätmoderne. Lyrik des 20. Jahrhunderts in Ost-Mittel-Europa I. Berlin: Frank & Timme, 2006, 23-40.
- Tragovi neraspoloživog? O spoznajnom doprinosu stereotipa, in Oraić-Tolić, D. - Kulcsár-Szabó E. (szerk.) Kulturni stereotipi: Koncepti identiteta u srednjoeuropskim književnostima. Zagreb: FF Press, 2006, 13-28.
- A vers hangja és tekintete. A humán jelenlét felfüggesztése a kései József Attila költészetében, Vigilia 2006/1, 37-46.
- 1931: A „szerelmi” líra vége. Szabó Lőrinc: Semmiért egészen, in Szegedy-Maszák M. (főszerk.) A magyar irodalom történetei I-III. Budapest: Gondolat, 2007. (megjelenés előtt)