Az Egyetem alapító okiratát 1635-ben írta alá az intézmény életre hívója, Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása, a neves teológus, tudós, szónok, aki a hazai ellenreformáció vezéralakja, valamint a magyar értekező nyelv megteremtője is volt egyben.

A 17. században a még Nagyszombatban működő oktatási intézmény egyházi fennhatóság alá tartozott, majd 1667-ben kibővült - a már meglévő Teológiai Kar és a Bölcsészettudományi Kar mellett - a Jogtudományi Karral. Mária Terézia külön bizottságot állított fel az oktatási reformok végrehajtására. 1777-re az Egyetem új székhelye a Budai Vár lett, az Orvostudományi Karral gazdagodva, amit még Nagyszombatban hoztak létre 1769-ben. Ugyanebben az esztendőben látott napvilágot az ismert Ratio Educationis, melyben a Habsburg uralkodónő az oktatás új alapelveit fektette le, valamint az Egyetemet királyi fennhatóság alá tartozó intézménnyé nyilvánította, ami végül 1784-ben, II. Józsefnek köszönhetően került át Budáról Pestre.

A 19. század első felében az Egyetem fontos szerepet töltött be a nyelvújítási folyamatokban. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az intézmény vezetősége az oktatás és a kutatás függetlensége mellett állt ki. Az 1867-es kiegyezést követően, különösen Eötvös József és Trefort Ágoston működése idején újabb fejlesztések történtek: az Egyetem új épületekkel gazdagodott, valamint laboratóriumokat kapott, természettudományos kutatások céljaira. Az intézmény megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nevet, és jelentős oktatási és kulturális centrumként működött, mely nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa egyik központjává vált, számos külföldi vendégprofesszort is foglalkoztatva. Az 1644-ben alapított Egyetemi Nyomda idegen nyelvű könyveket is adott ki.

Az intézmény névadója, Eötvös Loránd - Eötvös József oktatásügyi miniszter fia - egész életét az oktatás és a kultúra ügyének szentelte. 1891-es rektori beszédében nem pusztán tudományos alapelveket fogalmazott meg, hanem morális kérdésekről is szólt. Vallotta, hogy egy egyetem színvonalát oktatóinak karaktere is nagyban befolyásolja. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a felsőoktatás ügyét helyezte előtérbe, s kultúrpolitikájában a nemzeti kultúra és a tudományos kutatások közti szoros összefüggéseket hangsúlyozta. Ő alapította a híres Eötvös Collegiumot is (1895), a francia École Normale Superieure mintájára. Eötvös neve azonban a fizika területén nyújtott kiemelkedő tudományos eredményeiről is ismert.

A 20. századi történelmi viharok rányomták bélyegüket az Egyetem fejlődésére is. Az első világháború, az 1919-es Tanácsköztársaság, az 1920-as trianoni békeszerződés, a második világháború és a holokauszt, az 1956-os forradalom, a kommunizmus és a hidegháború időszaka befolyásolták a felsőoktatás helyzetét. Az 1990-es rendszerváltás óta folyamatos reformkísérletek jellemzik az intézmény működését. Új típusú doktori képzés indult, s jelenleg is tart az európai sztenderdhez való igazodás, a kreditrendszer és a BA-, MA-képzés bevezetése terén.


Bologna Folyamat
A Bologna Folyamat térhódításának köszönhetően Magyarországon is bevezetésre kerül a BA-, MA-képzési struktúra, valamint az európai sztenderdhez igazodó kreditrendszer. A hároméves Bachelor képzést a kétéves Master (mester) képzés követi, mely után PhD-kurzusok elvégzésének lehetősége adott a jelentkező hallgatók számára. A 2006/2007-es tanévtől kezdődően minden intézménynek kötelező volt az európai normához igazítania képzési struktúráját.

Kreditpontok
Minden hazai felsőoktatási intézmény számára kötelező - immár 2003 óta - egy nemzeti kreditrendszer bevezetése, ami megfeleltethető az Európában elfogadottnak (European Credit Transfer System - ECTS). A nemzeti kreditrendszer alapján minden hallgatónak évente 60 pontot kell összegyűjtenie, azaz szemeszterenként 30-30 kreditpontot. A rendszer hozzásegíti a továbbtanulni szándékozókat ahhoz, hogy a külföldi egyetemeken elvégzett kurzusokat hazai tanulmányaikba is beszámítsák, félévüket elfogadtassák. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a Magyarországon elvégzett tantárgyakat is elismerhetik más országok egyetemein.

Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék
A 2006/2007-es tanévtől kezdődően az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken szintén bevezetésre került a BA-, MA-képzési struktúra, a már meglévő, még ötéves időtartamú, nappali alapképzést nyújtó Összehasonlító irodalomtudomány szak mellett. A Tanszék ezenkívül három akkreditált doktori alprogrammal is rendelkezik, valamint doktoranduszok és tudományos munkatársak bevonásával különböző kutatási projektek is működnek az oktatási tevékenységek mellett. Az egyes kutatócsoportok résztvevői a Tanszék dolgozói által szerkesztett tanulmánykötetekben publikálhatják tudományos eredményeiket, valamint a 2007-ben induló akadémiai kutatócsoport kritikai kiadások gondozására is vállalkozik.