Életrajz

Budapesten született 1942. január 28-án értelmiségi családban. 1960-ban érettségizett kitűnő eredménnyel a József Attila Gimnáziumban. Felvételt nyert a bölcsészkarra, ezt azonban - származása miatt - utólag érvénytelenítették. Dolgozott laboránsként, könyvesbolti előadóként, sorkatonai szolgálatot teljesített, s közben két évig a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának volt hallgatója.

1964-ben nyílt meg számára a bölcsészkar, 1969-ben végzett magyar-könyvtár szakon. Azóta az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója, 1998 óta docensi beosztásban. Részt vesz a nappali, a kiegészítő szakos (ennek 1994 óta vezetője az irodalom szakterületen) és a doktori képzésben. Különböző egyetemi, kari és intézeti testületek munkájában vett részt.

Oktatómunkája mellett az ELTE központi kulturális intézményeit igazgatta 1981 és 1987, az Egyetemi Színpadot 1987 és 1992 között. Itt számos irodalmi műsort szerkesztett, pályakezdő írók köteteit adta ki.
Az egyetemi doktori címet 1974-ben, a PhD minősítést 1997-ben szerezte meg. Oktató és irodalomtörténészi-kritikusi munkássága elismeréseként többször kapott ösztöndíjat, nívódíjat, kitüntetést. Közülük a legjelentősebbek: József Attila-díj (1995), Arany János-díj (2002), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2002), Széchenyi István Ösztöndíj (2003-2006).

Kutatási területe a huszadik századi magyar irodalom, azon belül kiemelten az 1945 utáni korszak. Ezért kezdettől bekapcsolódott az irodalmi életbe is. Egyetemi munkája mellett 1971-1974 között a Magyar Ifjúság c. hetilap irodalmi szerkesztője, 1988-1989-ben az egyik első nem állami könyvkiadó irodalmi vezetője. Számos társadalmi feladatot látott el, tisztséget töltött be. Jelenleg a Magyar Írószövetség kritikai szakosztálya vezetőségének tagja (1993-), a Választmány tagja (1997-), az Elnökség tagja (2002-), a Tokaji Írótábor kuratóriumának tagja (2002-), elnöke (2004-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete irodalmi segélyezési bizottságának elnöke (2005-).
Idáig megjelent 19 önálló könyve, társszerzője több, mint félszáz kiadványnak. Könyveket, antológiákat szerkesztett. Mintegy 40 folyóiratban, heti- és napilapban körülbelül 1000 publikációja jelent meg. A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai és a jogutódok közül nyolcan kérték fel az életmű feldolgozására (Ágh István, Bertha Bulcsu, Illyés Gyula, Kormos István, Marsall László, Nagy László, Sánta Ferenc, Utassy József). Az ozorai várban 2001-ben megnyílt állandó Illyés Gyula életmű-kiállítás forgatókönyvírója.

Számos tudományos konferencián vett részt, irodalmi rendezvényeken szerepelt, tartott ismeretterjesztő előadásokat, szakmai továbbképzéseket, rendhagyó irodalomórákat.

Több középiskolai tankönyv társszerzője. A legfontosabb a Mohácsy-féle tankönyvsorozat 1996 óta használatos 12. évfolyamos kötete, amely néhány fejezet kivételével az ő munkája.

Fontosabb munkái

Sánta Ferenc, Bp., Akadémiai, 1975, 186.
Pályák és művek, Bp., Szépirodalmi, 1983, 392.
Nagy László-tanulmányok, Salgótarján, Mikszáth, 1993, 117.
Nagy László, Bp., Balassi, 1995, 251.
Sors és irodalom. Esszék és elemzések, Bp., Széphalom Könyvműhely, 1995, 253.
Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban, Bp., Korona Nova, 1997, 251.; 1999².
Illyés Gyula évszázada. Tanulmányok, Miskolc, Felsőmagyarország, 1998, 167.
Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói, I, Bp., Korona Nova, 1998, 192.; 2003².
Nagy László. Életrajz, Bp., Elektra, 1999, 117.
A nemzet rebellise. Írások Csoóri Sándorról, Székesfehérvár, Árgus—Vörösmarty Társaság, 2000, 149.
Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből, Bp., Krónika Nova, 2000, 162.
Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói, II, Bp., Krónika Nova, 2000, 182.; 2003².
A Kilencek. Az Elérhetetlen föld alkotói, Miskolc, Felsőmagyarország, 2002, 280.
Kormos István, Bp., Balassi, 2002, 270.
Illyés Gyula. Életrajz, Bp., Elektra, 2002, 159.
Költői világok. Tanulmányok, esszék, Bp., Széphalom Könyvműhely, 2003, 435.
Századvégtől ezredvégig. Magyar prózaírók, Bp., Krónika Nova, 2003, 285.
Szarvas-ének. Közelítések Juhász Ferenc életművéhez, Bp., Széphalom Könyvműhely, 2003, 95.
„Hol zsarnokság van”. Az ötvenes évek és a magyar irodalom, Bp., Mundus, 2005, 304.
Versekhez közelítve, Miskolc, Felsőmagyarország, 2006, 261.