Prof. Dr.Rónay László egyetemi tanár



Elérhetőség: Múzeum krt. 4/A. III. em. 317., szerdánként 8-9.
Telefon: 411-6500/5261
Lakás telefon: 316-9840 du. 17h

Életrajz

1937. augusztus 16-án született, édesapjától, Rónay Györgytől örökölte irodalmi érdeklődését. Az ELTE magyar-latin szakán végzett 1962-ben. Négy évvel korábban jelent meg első bírálata a Vigiliában. Ez évben került Bicskére, itt az általános iskolában és a roma osztályban tanított. Írásai rendszeresen láttak napvilágot a már említett Vigiliában, a Jelenkorban, az És-ben és a Népszabadságban Egy vidéki tanár naplójából címmel. Emellett a Fejér Megyei Hírlapba írt cikket és elbeszélést több-kevesebb rendszerességgel.

1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, részt vett nagy kiállítások rendezésében és Gellért Oszkár, valamint Füst Milán hagyatékának feldolgozásában.

1973-ban az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett, majd főmunkatársa és a Nyugat Irodalmi Osztályának vezetője. Intézeti megbízatása a Magyar irodalom története (1945-1975) című kézikönyv szöveggondozása, fejezetek írása (kb. 60 ív terjedelemben), majd szerkesztése és főszerkesztése. Itt kezdett foglalkozni a nyugati magyar irodalommal és a magyar spirituális lírával.

1980-ban Király István megbízásából egyetemi óraadó, majd c. egyetemi tanár lett. Márai Sándorról írt munkájára megkapta az irodalomtudományok doktora címet.

1990-től az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének egyetemi tanára, előadásainak és szemináriumainak témája a 20. századi irodalom. Az egyetem keretében működő PhD programnak indulása óta alprogramvezetője, emellett évente 4-5 szakdolgozat elkészülését segíti és irányítja.

Jónéhány kitüntetés (pl. Arany János-díj, Pro Ecclesia Hungariae-kitüntetés, Komlós Aladár-díj) birtokosa, 1986-tól a Vigilia Szerkesztő Bizottságának tagja. 1990 és 1999 között az Új Ember c. hetilap főszerkesztője. A felsoroltak mellett ifjúsági regényeket és az unokáiról szóló történeteket is írt, s ezek igen népszerűek az idősebbek körében is.

Fontosabb munkái

Az Ezüstkor nemzedéke, Bp., Akadémiai, 1967, 222.
Thurzó Gábor, Bp., Akadémiai, 1974, 162. (kismonográfia)
Hűséges sáfárok, Bp., Szépirodalmi, 1975, 481. (tanulmányok)
Kosztolányi Dezső, Bp., Gondolat, 1977, 305. (kismonográfia)
Devecseri Gábor alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., Szépirodalmi, 1979, 292.
Szabálytalan arcképek, Bp., Szépirodalmi, 1982, 445. (tanulmányok)
Képes Géza, Bp., Akadémiai, 1983, 224. (kismonográfia)
Tersánszky Józsi Jenő, Bp., Gondolat, 1983, 261. (kismonográfia)
„Ki volt ez a varázsló?” Kosztolányi Dezső a vallomások és emlékezések tükrében, Bp., Kozmosz, 1985, 265.
A nyugati magyar irodalom 1945 után (Béládi Miklóssal és Pomogáts Bélával), Bp., Gondolat, 1986, 327.
„Tudják-e, ki vagyok?” Tersánszky Józsi Jenő és kortársai, Móra—Madách, Bp.—Pozsony, 1988, 236.
Társunk az irodalom, Bp., Szépirodalmi, 1990, 346. (tanulmányok)
Márai Sándor, Bp., Magvető, 1990, 415. (monográfia)
Erkölcs és irodalom. A magyar irodalom rövid története, Bp., Vigilia, 1993, 317.; Holnap, 2006.
Mécs László, Bp., Balassi, 1997, 235. (kismonográfia)
Sík Sándor, Bp., Balassi, 2000, 197. (kismonográfia)
Isten nem halt meg. A huszadik századi magyar spirituális líra, Bp., Szent István Társ., 2002, 282.
Márai Sándor, Bp., Akadémiai, 2005, 695. (a monográfia bővebb változata)
Szoborpark, kisesszék (sajtó alatt)

Emellett számos könyvet szerkesztett és rendezett sajtó alá, s számos tanulmányt írt folyóiratokba és kötetekbe.