1960-ban végeztem a Szegedi Tudományegyetem magyar-francia szakán, 1956-tól tagja voltam a Baróti Dezső által alapított
szegedi Eötvös Kollégiumnak. 1960-ban védtem meg doktori értekezésemet summa cum laude minősítéssel.
1960/61-ben ösztöndíjas gyakornokként egy évet töltöttem az MTA Irodalomtudományi Intézetben, utána Szauder József
mellett voltam tanársegéd a szegedi bölcsészkaron. 1963-tól a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjeként
dolgoztam. Közben folytattam az irodalomtörténeti kutatómunkát, így kezdtem el a magyar felvilágosodás első ízületéről,
Bessenyei Györgyről és az 1770-es évek nemesi irodalmáról szóló monográfiát, amelyet már az MTA Irodalomtudományi
Intézetének ösztöndíjasaként fejeztem be. Tudományos vezetőm Szauder József volt. Az 1976-ban megjelent könyvet az
Akadémiai Kiadó nívódíjjal jutalmazta. 1972-ben öt hónapot töltöttem Párizsban, jó szakmai kapcsolatot építettem ki
M. Jacques Voisine-nal, aki akkor a Sorbonne összehasonlító tanszékének vezetője volt s aki előadások tartására is
felkért. Hazatérésem után az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa lettem.
1973-ban kapcsolódtam be az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztőségének munkájába, Szauder Józseffel és Tarnai
Andorral kidolgoztuk a Bessenyei György Ö.M. kritikai kiadás elveit, a most már befejezés előtt álló sorozatnak azóta
is szerkesztője vagyok. Közben megindítottam a Régi Magyar Költők Tára keretei között a XVIII. század költői c.
sorozatot, amelynek első kötetei elkészültek. Mintegy hatvan nagyobb tanulmányomnak és számos szövegkiadásomnak
tanulsága szerint az eszmetörténet, a textológia és az irodalomtörténet-írás elméleti és gyakorlati kérdései
foglalkoztatnak, korszak szerint pedig főleg a felvilágosodás ideje.
Az 1970-es évek elejétől rendszeres résztvevője és előadója voltam a Köpeczi Béla által szervezett mátrafüredi
nemzetközi felvilágosodás kollokviumoknak, az ideérkező lengyel kollégákkal ismerkedve alakult ki egy közös
lengyel-magyar tanulmánykötet terve. A Hopp Lajossal és Sofia Sinko-val szerkesztett Les Lumieres en Hongrie et
en Pologne című munka (1988) nemzetközi fogadtatása igen kedvezőnek mondható. Az Intézetben 1985-től Klaniczay
Tibor az összegző igényű monográfiák és a textológiai munkák felelősi teendőivel bízott meg.
A szakma nemzetközi kongresszusain 1979 óta szinte kivétel nélkül részt vettem, legutóbb, a münsteri kongresszuson a
szervezők meghívására és az ő költségükön. Kapcsolataim francia irányultságúak, a CNRS szövegtani műhelyével (ITEM)
az Intézetben mintegy öt éven át voltam felelőse az intézményes kapcsolatnak. A szakmai közéletbe a hetvenes évek
második felében kapcsolódtam be, azóta tagja voltam ill. vagyok különféle bizottságoknak (MTA Irodalomtudományi
Bizottság, MTA Művelődéstörténeti Bizottság, MTA Doktori Tanácsának Iodalomtudományi Szakbizottsága, Országos
Akkreditációs Bizottság), egy cikluson át a Société d' Études du XVIIIe siecle magyar szekciójának titkára,
ugyancsak öt éven át pedig az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője voltam. 1991-től l999-ig az MTA
Textológiai Munkabizottságának elnökeként tevékenykedtem, s ugyancsak elnökként 1996 és 1999 között az OTKA
Magyar Irodalomtörténet és Irodalomelmélet szakzsűrijében. 1994 folyamán a szakma beválasztott az MTA közgyűlési
képviselői közé, 1997-ben - harmadmagammal - újra választottak a kollégák. Kétszer jelöltek akadémiai tagságra.
A nyolcvanas évek közepe óta veszek részt a felsőoktatásban, 1994-től kezdve munkahelyem is az ELTE-BTK XVIII-XIX.
századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke. E tanszéknek 1994 és 2002 között vezetője voltam. Az általam alapított
doktori programot 1995-ben akkreditálták. 1984 óta mindig vannak ösztöndíjas gyakornokaim illetve - 1994-től -
doktoranduszaim, akiknek több mint fele (mintegy hét-nyolc kutató) a szakma különféle rangos műhelyeiben tevékenykedik
1994 és 1999 között másodállásban a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának a Felvilágosodás és Romantika
Irodalma Tanszékét vezettem. 1999 januárjától Széchenyi professzori ösztöndíjban részesültem. OTKA pályázatot
három alkalommal nyertem, az imént lezárult kutatás eredménye egy mintegy 25 íves tanulmánykötet, amely a nyelvkérdés
XVIII. századi történetéről szól s amely 2005-ben jelent meg. Az utolsó pályázat munkálatai most vannak folyamatban.
2005-ben az OTKA Ipolyi Arnold díjjal jutalmazta 2002-2004. között az irodalomtudományi szakzsüriben végzett újabb
elnöki tevékenységemet, amelynek során tanulmányban igyekeztem tisztázni a normákat, amelyek segítséget nyújthatnak
az irodalomtudományi pályázatok elbírálásához.
1990-re készült el A felvilágosodás korának magyar irodalma című korszak- monográfiám, ennek anyagából védtem meg
akadémiai doktori értekezésemet. A munka 1994-ben jelent meg, 1995-ben új kiadás vált szükségessé. 1997-ben Akadémiai
Díjat kapott, 1998-ra elkészült és megjelent harmadik, javított és bővített kiadása, azóta napvilágot látott a
negyedik is. 2002-ben monográfiám jelent meg Katona Józsefről. Most a Bessenyei kritikai kiadás utolsó kötetén
és egy Kazinczyról szóló monográfián dolgozom s vezetem azt a kis csapatot, amely Kazinczy publicisztikai, kritikai és
elméleti írásainak kritikai kiadását készíti elő.